Mielőtt nekiláttam ennek a bejegyzésnek a megírásához, gyorsan visszaolvastam az utolsó - jó régi - posztot. Az év eleji összegzésbe belesűrítettem, hogy mi vár(t) ránk és azt kell mondjam, élménygazdag volt az eddigi év, kipipálhatunk mindent a listáról.
Sajnos a blog hanyagolása a szabadidő hiányára vezethető vissza, ha pedig mégis volt, vagy a kedv vagy az ihlet nem akart jönni. Persze emellett időnként el is bizonytalanodom, hogy Bodza, ha felnő és megtudja, hogy drága jó anyukája "kiteregette a szennyest" róla, nem-e küld el melegebb éghajlatra és ilyenkor úgy gondolom, hogy amit eddig elsztorizgattam az jó és szuper, megmarad az örökkévalóságnak és az internetnek, de ennyi volt. Aztán persze jönnek a lányzóval történő jobbnál jobb sztorik és akkor jön az újabb elbizonytalanodás, hogy mégiscsak meg kellene örökíteni.
Amellett, hogy Bodzus már 5 éves "nagy" lány lett, egy új szereppel is meg kellett ismerkednie, ez pedig nem más, mint a nagytesó szerepkör. Nagyon ügyesen veszi az akadályokat, segítőkészségben nincsen hiány és hogy a kis öcsi is már kezd tudatára ébredni és nem csak fekszik, mint egy darab fa, Bodza is tud már vele játszadozni.
Nos, végül is úgy döntöttem, folytatom és megosztom a történeteket, így az elkövetkezőkben szemezgetek a nagy eseményekből. :D
Tartsatok Velem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése